Az �get�verseny m�ltja nem tekint vissza olyan hossz� id�re, mint a galopp. Kialakul�sa azzal kezd�d�tt, hogy kocsival egy hosszabb utaz�s az utaz�knak �ltal�ban komoly fizikai megterhel�st okozott. A kocsi sz�net n�lk�li r�zk�d�sa m�g akkor volt a legelviselhet�bb, ha a lovak �get�sben haladtak. Ez�rt egy Orlov nevezet� orosz gr�fnak a 19. sz�zad elej�n, egyszer csak esz�be jutott, hogy szapor�tani kellene az �get� j�rm�dot kedvel� l�fajt�k sz�m�t, elkezdett teh�t �get�lovak teny�szt�s�vel foglalkozni. A tudatos teny�szt�i munka egy �j l�fajta l�trej�ttj�hez vezetett, ezt a fajt�t Orlov-�get�nek nevezt�k. Ez az �j l�fajta adta meg az �get�versenyek kialakul�s�nak alapj�t. Amerik�ban az �get�versenyz�s viharos felvir�gz�s�t a galoppversenyeknek a fogad�si vissza�l�sek elterjed�se miatti betilt�sa id�zte el�. Oroszorsz�gb�l hamarosan �tker�lt K�z�p-Eur�p�ba is. Eleinte Franciaorsz�g �llt az �get�sport �l�n. Az �get�n a hajt� egy nagyon k�nny� (30 kg) kocsiban (a sulkyban), a lovak legnagyobb versenysebess�ge el�ri az 50 km-t �r�nk�nt. Haz�nkban az 1850-es �vekben rendezt�k az els� versenyeket. A hajt� a kapcsolatot a l�val a kant�rsz�rral �s az ostorral tartja, �s �gyelnie kell r�, hogy a l� v�gig �get� j�rm�dban versenyezzen, a lehet� legnagyobb iramban. A mai szab�lyok szerint az a l� az �get�verseny nyer�je, amelyik a c�lvonalat el�sz�r �rinti az orr�val, majd teljes testhosszal �rv�nye j�rm�dban �thalad rajta. Ha ezt a k�t l� egyszerre teszi meg, akkor holtversenyben nyernek. Holtverseny persze a helyez�sekn�l is kialakulhat. A mez�ny�k �ltal�ban 7-14 l�b�l �llnak. Az �get�n gyakoriak a handikep, vagyis az el�nynyer� versenyek, ezeken a jobb k�pess�g� illetve er�sebb lovak t�rh�tr�nyb�l indulnak. A Magyar �get� Derby t�vja 1900 m�ter, ind�t�sa aut�starttal t�rt�nik, belf�ldi 3 �ves m�neknek �s kanc�knak. A versenyben a legjobb 14 l� vehet r�szt.

 ~ Az eg�sz oldal saj�t g�pel�s� anyag, �gyhogy k�rlek tartsd tiszteletben a munk�mat, �s nem m�sold le.~ ( a szerk.)