Az el�z� r�szben megosztottam veletek, hogy mit gondolok a j� lovard�r�l, ruh�zatr�l, a  l�val val� kapcsolatr�l, �s a fut�sz�raz�sr�l. Most mikor elj�n a nap, mikor l� k�zel�be ker�lsz, fel�lhetsz a h�t�ra, �s �lm�nyeket szerzel, annak j�nak kell lennie.
       Az els� lovagl�s: Tegy�k fel, hogy ott �llsz az ist�ll� el�tt, kezedben a kobakkal, rajtad egy k�nyelmes ak�r lovagl� nadr�g, ak�r valamilyen m�sik nadr�g, l�badon egy k�nyelmes, sarokkal rendelkez� cip�vel, lehet, hogy el kap az izgalom, n�ha egy kicsi f�lelem. Fel kell �ln�d egy n�lad 2-szer nagyobb (vagy t�bbsz�r nagyobb) �llatra, akinek a s�lya, t�bbsz�r�se a tiednek, ir�ny�tanod kell, uralnod kell a lovat. Igaz ezeket majd k�s�bb kell csak gyakorolnod, megtanulnod, de ez is felmer�lhet benned. Mikor bel�psz az ajt�n, hallod a l� r�gcs�l�s�t, ahogy ropogtatja a sz�n�t, legyen a fark�val, hogy elhessegesse a legyeket, �s olyan nagynak ir�ny�thatatlannak t�nik. Felt�nik az oktat�, aki kedvesen mosolyog r�d, megismertet a l�val, akin �lni fogsz, te megsimogatod puha orr�t, �s elsz�ll a f�lelmed. Az oktat� felszersz�mozza, de k�zben mutatja, hogy mit hogyan kell, hogy te is megtanuld. Kivezeti a k�rkar�mba, felseg�t a l�ra, �s te m�r rajta �lsz. Azon a lovon, akit�l ezel�tt n�h�ny perce m�g f�lt�l, de most m�r sz�rnyalsz a boldogs�gt�l. Hirtelen megindul alattad, ruganyos, egyenletes l�ptekkel. El�sz�r �sszerezzensz, mert ilyet m�g nem tapasztalt�l, de ut�na egyre jobban ellazulsz, �s �lvezed a dolgot. Ut�na j�nnek a feladatok, amiket az oktat� mond. Pr�b�ld meg elengedni a nyerget, egyszer egy k�zzel, majd a m�sikkal, azt�n mind a kett�vel, azokat tedd cs�p�re, k�r�zz a kezeddel, �rints meg a l� nyak�t, a far�t, majd a jobb kezeddel a bal l�badat, a balkezeddel a jobb l�badat. Majd mire �szbe kapsz, sajn�lattal veszed �szre, hogy v�ge is az �r�nak. Megveregeted a lovad, aki k�s�bb tal�n a kedvenc lovad lesz, mikor v�geztek, adsz neki egy alm�t, vagy valami l� csemeg�t.  
      Ez �gy hangzott, mint egy �lmodoz�s, lehet, hogy az is volt, de valami ilyesminek kell lennie az els� lovagl�snak. A l�nyeg az, hogy fut�sz�ron kezdd mindenk�ppen. Az nem valami szerencs�s, hogyha fel�ltetnek egy 2 m-es l�ra, �s gyer�nk, �pp megy egy csoport terepre, gyere te is! Ha j� helyen vagy, akkor el�sz�r fut�sz�ron kezded a lovagl�st. Ahogy �rtam, gyakorlatokkal fogod er�s�teni az �nbizalmadat, �s ez mind azt szolg�lja, hogy k�s�bb ne a sz�rba kapaszkodj, amikor majd egyed�l mehetsz fut�sz�r n�lk�l, �s az egyens�lyodat fejleszti.
        A m�sodik lovagl�s: �jra elj�tt a nap, amikor gyomrodban �rzed az izgalmat, ism�t fel fogsz �lni a l�ra, �s el is felejtetted, hogy m�ltkor milyen j�t sz�rakozt�l. Ott �llsz az ist�ll� el�tt, szorongva, de mikor bel�psz, v�gigsim�tod a l� nyak�t, akin ezel�tt is �lt�l, elsz�ll a f�lelem. Most m�r beseg�tesz a l� szersz�moz�s�ba is, kivezeted a p�ly�ra, megpr�b�lsz egyed�l fel�lni. �jra l�p�sben gyakorlatokat v�gzel, de m�r sokkal �gyesebben megy, nem lep�dsz meg amikor elindul alattad a l�. Az �ra v�ge fel�, megk�rdezi az oktat�, hogy megpr�b�lsz-e �getni. Kicsit f�l�nken azt mondod, hogy igen, pedig nagyon sz�vesen menn�l, de lehet, hogy egy kicsik�t f�lsz. De amikor az a csod�latos �llat elindul alattad, te kapaszkodsz a nyeregbe az oktat� mondja az utas�t�sokat, akkor r�j�ssz, hogy nincs is mit�l f�lned. Egyre jobban belej�ssz abba, hogy fel �llj, �s le �lj, majd m�r megy egyed�l is. Megpr�b�lod egyszer az egyik kezeddel elengedni, majd a m�sikkal a nyerget, majd mind a kett�vel. Majd mikor a l� visszav�lt l�p�sbe b�nk�dsz amiatt, hogy v�ge. Ism�t megveregeted, adsz neki l� csemeg�t, �s a kocsiban hazafele szomorkodsz, mert el kellett j�nni.
      Ez is egy �lmodoz� r�szre sikeredett, de a l�nyeg benne van. Lehet, hogy nem �getsz m�r a m�sodik �r�n, mert nem szeretn�l m�g, vagy az oktat� l�tja azt, hogy m�g nincs meg a kell� egyens�ly, �nbizalom. De ez�rt nem kell elkeseredni, hiszen, el�bb- vagy ut�bb, biztos, hogy fogsz, de akkor legal�bb felk�sz�l leszel r�.
      A harmadik lovagl�s: Ism�t lovon �lsz, elv�gezted l�p�sben a gyakorlatokat, majd �gett�l egy kicsit, �gy, hogy nem kapaszkodsz a nyeregben. Megismerkedsz az �get�s fajt�ival, a k�nny�-, a tan-, �s a k�nny�tett �get�ssel. �gyesen v�grehajtod a feladatokat, egyre jobban beler�z�dsz a dologba, m�g nem a v�g�n megk�rdezi az oktat�, hogy nem szeretn�l-e v�gt�zni. Ism�t megijedsz, hiszen a TV-ben l�ttad a galopp versenyeket, l�ttad a gyorsas�got, a lovak erej�t, de k�v�ncsi is vagy, �s szeretn�l v�gt�zni, h�t beleegyezel. Elindultok �get�sbe, te le�lsz tan�get�sbe, azt�n a l� �tv�lt, egy teljesen szokatlan j�rm�dba. �rzed a ritmus�t a v�gt�nak, �rzed, amikor a leveg�ben lebegtek, ism�t egyre jobban ellazulsz, sarkadat leszor�tod, kih�zod magad, t�rdeddel laz�n kapaszkodsz �s k�nnyed�n k�veted a l� mozg�s�t. Teljesen �t�led a v�gt�t, amikor az oktat� jelez, �s visszav�ltottatok, �get�sbe majd l�p�sbe. Azt�n mikor megk�rdezi, hogy na milyen volt? F�lig �r� sz�jjal mondod, hogy nagyon j�.
       Itt is lehet, hogy nem v�gt�zol r�gt�n a harmadik �ra, vagy a negyediken. Ennek is elj�n az ideje, amikor felk�sz�lt vagy r�. Mindig fontos, hogy k�vesd pontosan az oktat� utas�t�sait: nyomd le a sarkad (n�ha nem olyan k�nny�, de k�l�nben beleszorul a kengyelbe a l�bat, �s ha net�n esel, akkor nagyon rossz v�ge lehet  a dolognak), h�zd ki magad (ha g�rnyedten �lsz a lovon, az egyr�szt cs�nya, m�sr�szt pedig megszokod, �s helytelen lesz a testtart�sod, �s nem lesz meg  a sarok-cs�p�-v�ll vonal), a l�badat told el�re, vagy h�zd h�tra (fontos, hogy j� helyen tartsd a l�bad, mert ha majd neked kell hajtanod a lovat, k�nnyebb lesz, hogyha a megfelel� helyen tartod). Stb.

2. r�sz tartalma: els� lovagl�s, fut�sz�ron l�p�s, �get�s v�gta, gyakorlatok fontoss�ga.

~Az eg�sz oldal, saj�t �r�s�, a saj�t gondolataim �s "tapasztalatom" van benne, ez�rt k�rlek ne m�sold le az oldalt, �s �rt�keld a munk�mat~
(a szerk.)