A l� �ltal�ban koncentr�lt takarm�nyt ig�nyel. Ha csak energi�ban, vagy/�s feh�rj�ben szeg�ny takarm�nyokat ny�jtunk neki, em�szt�szervei megnagyobbodnak, k�vetkez�sk�ppen a rekeszizomra is nyom�st gyakorolnak, a has lecs�ng, �gy az �llat hamarabb kif�rad.
A legel�: Nagyon j� legel� az, amely megfelel� kond�ci�ban k�pes tartani a kifejlett, munk�t, v�gz� lovat; a csik�nak azonban m�g az ilyen legel� mellett is kieg�sz�t�sre van sz�ks�ge. K�l�n�sen �ll ez a fogv�lt�s idej�re. Megfelel� csik�nevel�s legel�, vagy legal�bbis t�gas kifut� n�lk�l nem k�pzelhet� el! A f�lvett z�ldtakarm�nyt f�lt�tlen�l zabbal vagy kever�ktakarm�nnyal kell kieg�sz�teni. Kedvez� hat�ssal van a legeltet�s a vemhes kanc�k �ltal�nos eg�szs�gi �llapot�ra is. A gyors mozg�st, neh�z munk�t v�gz� lovak sz�m�ra azonban a legel� egy�ltal�n nem elenged� takarm�nyforr�s, itt esetleg a z�ldtakarm�ny ist�ll�beli etet�se j�het sz�ba. A legel� n�v�nyei k�z�l a legkedveltebb az angolperje, a kom�csin, ez ebirf�l�k, a magas sz�r� csenkesz �s a tar�jos cincor. K�zepes �rt�k� a cickafark �s az �tif�. A l� �ltal legkev�sb� kedvelt a b�borhere, a tippanf�l�k, a v�r�scsenkesz �s az ecsetp�zsit. A mintegy hat-h�t f�le p�zsitf�f�l�b�l, k�t pillang�sfajb�l �s a kieg�sz�t� f�szern�v�nyekb�l (pl. �tif�, gyermekl�ncf�) �ll� legel�t megfelel�nek tartj�k. Kieg�sz�t� n�v�nyre els�sorban annak a gazdag mikroelem- tartalma miatt van sz�ks�g.
Kasz�lt z�ldtakarm�nyok: Az elmondottak �rv�nyesek a lev�gott �s az ist�ll�ban etetett z�ldtakarm�nyokra is. A legeltet�s �s z�ldetet�s technik�j�t, szab�lyait a megfelel� alfejezetben ismertetj�k.
A sz�n�k: A leg�rt�kesebbek a pillang�s sz�n�k, els�sorban a lucerna-, a l�here, �s a baltac�msz�na. A p�zsitf�f�l�k takarm�ny�rt�ke kisebb, k�l�n�se azok�, amelyek bugah�ny�s ut�n gyorsan elf�sodnak (pl. a csenkesz- �s eb�rf�l�k). Azok viszont, amelyek j�l em�szthet� sz�nhidr�tokat gazdagok �s a fejl�d�s�k folyam�n lassan f�sodnak el (pl. perjef�l�k), l�nyegesen �rt�kesebbek. A l� k�l�n�sen kedveli a kem�ny sz�n�kat (zabos b�kk�ny, mohar).
Lucernasz�na: Energiatartalma k�zepes, a betakar�t�s id�pontj�t�l �s a sz�r; lev�l ar�nyt�l f�gg�en 8-9 MJ DE/kg em�szthet�nyersfeh�rje-tartalma 9-12%. Kalciumban igen gazdag (1,2-1,6%), de foszfortartalma sem elhanyagolhat� (0,2-0,25%). A leg�rt�kesebb a bimb�z�s elej�n betakar�tott sz�na. Mindegy 30% nyersrostot (ebb�l 10-10% a lignin) �s 1,0-1,5 g/kg n�triumot tartalmaz. Kilogrammonk�nt 6-9 g/kg a lizin- l�s 15-30 mg/kg a karotintartalma.
R�ti sz�na: (f�sz�na). K�zepes energia- (7,6-8,6 MJ DE/kg) �s csek�ly feh�rjetartalma a lucernasz�n��nak mintegy a negyede, foszfortartalma pedig a fele. �tlagos nyersrost-koncentr�ci�ja 33%, kilogrammonk�nt 0,4 g/kg n�triumot �s 15-20 mg/kg karotint tartalmaz. Az eml�tett takarm�nyokb�l granul�tum, illetve pog�csa is k�sz�thet�, ez�ltal a jelent�s feh�rje- �s karotinveszt�s�g elker�lhet�. (Hasonl�an kedvez�k a tapasztalatok a teljes kukorican�v�nyb�l k�sz�lt granul�tum f�lhaszn�l�s�val.)