A lovakat k�l�nb�z� jelz�seik alapj�n �rthetj�k meg, �s reag�lhatunk r�juk. Ezt h�vjuk testbesz�dnek. Mindenk�ppen �rdemes n�h�ny dolgot tudni err�l, hiszen ha f�lre�rtelmezz�k a jeleket, akkor annak igen kellemetlen k�vetkezm�nyei lehetnek, mind a l�nak, mind a gazd�nak.

Hangjelz�sek: A lovak a csendes �llatok sor�ba tartoznak, kifejezetten nem szeretik a zajt, maguk a nap folyam�n igen ritk�n hallatj�k hangjukat, pr�szk�l�st, horkant�st m�g gyakrabban hallatnak, de nyer�t�st, nyihog�st csak nagy ritk�n �s alapos indokkal.

Pr�szk�l�s: A megel�gedetts�g jelz�se, a l� jelzi, hogy feladata fesz�lts�ge, feszess�ge old�dott.

Horkant�s: Horkol�s szer� z�rej bel�gz�skor �s l�k�sszer� horkant�s kil�gz�skor. Ezt halljuk egyes teliv�rekn�l v�gt�ban, ha a l� izgatott, vagy ha a t�volb�l ijeszt� z�rejt hall. A horkant�s teh�t mindig a v�rakoz�ssal telt hirtelen meglep�d�s jelz�se a l� idegrendszer�t figyel�-�ll�sba helyezte. Legfeljebb lehet tiltakoz�s egy v�ratlan, „nem- szeretem” �rint�s ellen, mint egy figyelmeztet�s: hagyj b�k�n!

Nyer�t�s: Fiatal lovak izgalmukban gyakran nyer�tenek. Vagy �gy �dv�zlik t�rsukat az ist�ll�ban, vagy a kar�mban, vagy a legel�n, ha megpillantj�k egym�st. Az �les, magas, er�s hang� nyer�t�s viszont negat�v hangjelz�s, minden esetben kellemetlen dolgot jelez, haragot, nagy f�jdalmat vagy r�v�letet.

Nyihog�s: A m�nes tagjai a k�z�s legel�sz�s sor�n folytonosan kommunik�lnak egym�ssal. Halk nyihog�ssal, valamint t�bb�-kev�sb� bar�ts�gos horkant�sokkal kommunik�lnak. Ezekkel a testbesz�ddel k�s�rt jelz�sekkel k�zlik egym�ssal, milyen helyet foglalnak el a m�nesben. A lovak megszagl�ssz�k, megnyalogatj�k, harapd�lj�k egym�st, s j�tszanak is egym�ssal. A k�lcs�n�s harapd�l�s vagy tisztogat�s szil�rd�tja meg k�t l� kapcsolat�t. Ilyesmire ist�ll�ban is akad p�lda, a pihen�s �r�iban az ist�ll�k bokszai felett gyakran �l�nk nyihog�st, pr�szk�l�s, �gy k�zlik egym�ssal, hogy a m�sik nincs egyed�l. Ne feledj�k, a l� nem mag�nyos �llat, mindig csapatban �rzi j�l mag�t, a nyihog�s mindig az �r�m, a bizalom, a j� hangulat, az el�gedetts�g jelz�se a lovakn�l, egy�rtelm�en pozit�v jelz�s. (szemben pl. az �les hangos, magas, er�s nyer�t�ssel, amely mindig nagy haragot, f�jdalmat, vagy r�m�letet fejez ki.

Szem: A l� szem�r�l sok mindent leolvashatunk a v�rm�rs�klet�r�l, a term�szet�r�l. Nyugodt, tiszta �s j�indulat� tekintet� szem kellemes term�szetet jelez. A kis �s „gonosz” tekintet� szem gyakran j�r egy�tt v�rm�rs�kleti neh�zs�gekkel, hirtelen kit�r� agresszi�ra k�pes lovat is jelenthet. Azokr�l a lovakr�l, melyek szem�ben sok feh�rs�g l�that�, azt tartj�k, hogy nagyon energikusak, �s emiatt gyakran, mert nem f�radnak el, nehezen kezelhet�k. A nyugtalanul repked� tekintet f�lt�kenys�gre utal. Ez p�ld�ul nem szokatlan ist�ll�v�lt�skor. Azt mutatja, hogy a l� bizalma �pol�j�hoz �s k�rnyezet�hez m�g nem szil�rdult meg. Ha azonban a nyugtalan kifejez�s a j� b�n�sm�d ellen�re is megmarad, m�s lehet a gond, de mindenk�ppen arra utal, hogy a l� „ment�lisan” nem �rzi j�l mag�t, gyanakszik, bizonytalan, nem elengedett, egy�bk�nt lehet, hogy �pp az �pol�j�val van gondja. A f�l�nken tekint� szem lehet, hogy bels� f�jdalom, valamilyen betegs�g kifejez�je is, ha tart�ss� v�lik sz�ljunk �llatorvosunknak.

F�l: Az egyik legbesz�desebb testr�sz. A f�lr�l pontosan leolvashat� a l� aktu�lis ked�ly�llapota. Az el�re csapott f�l kiegyens�lyozott hangulatot mutat. A fel�ll�, de ny�l�s�val h�trafel� ford�tott f�l h�trafel� ir�nyul� fesz�lt figyelem jele. A h�trah�zott, s�t: lelap�tott f�l rossz k�z�rzetet, vagy haragot jelent. Ilyenkor legy�nk �vatosak. Ha a l� a f�l�t h�tracsapja v�delemre, vagy megel�z� t�mad�sra k�sz�l, ilyenkor hirtelen r�ghat vagy haraphat. Ilyenkor nagyon hat�rozottan, r�viden, energikusan �s fenyeget�en kell r�sz�lnunk.

Farok: A nyugodtan, a mozg�s �teme szerint ing� farok, az el�gedetts�g jele. A beh�zott vagy magasra t�z�tt farok, fesz�lts�get jelez, ami gyakran unalomra, mozg�shi�nyra utal. Ezt gyakran a szabadba �rve j�kedv� ugr�l�s k�veti. Ha mozg�sig�ny cs�kken, a l� ism�t norm�lisan hordja a fark�t. Azoknak a lovaknak, amelyeknek mozg�s k�zben a farkukkal csapkodnak, rendszerint csikland�sak. Ezeket k�s�bb �vatosan kell sarkanty�val lovagolni, �s sz�molni kell bizonyos fok� t�l�rz�kenys�ggel.

Izzad�s: Az izzad�s lehet a munka jele. Jelzi a meger�ltet�s m�rt�k�t �s ezzel seg�t a k�vetelm�nyek beoszt�s�ban. Nagy f�jdalom, p�ld�ul k�lika est�ben is szok�sos a hirtelen izzad�s. Fiatal lovak izgalmukban is megizzadhatnak. Ilyenkor reszketnek �s sz�vver�s�k �rezhet� a nyeregsz�rny magass�g�ban.