A l� sz�r�nek sz�ne att�l f�gg, hogy b�re mennyi pigmentet, vagyis term�szetes fest�kanyagot tartalmaz. Szinte minden l�nak �s p�ninak s�t�t a b�re, kiv�ve a feh�r jegyekn�l, p�ld�ul a fejen, vagy a l�bv�geken. Amit �ltal�ban feh�r l�nak mondunk az val�j�ban sz�rke. Ezeknek is s�t�t a b�re, ami azonban csak az orrt�j�kon l�tszik. A korral a lovak sz�ne is v�ltozni szokott. A sz�rke lovak s�t�t sz�n�nek sz�letnek, majd egyre t�bb feh�r sz�rsz�luk n�, �s id�vel eg�szen feh�rek lesznek. A fekete a pej �s a s�rga sz�n� lovakn�l is n�ha el�fordul, hogy a sz�rzet�kben, s�r�ny�kben �s a farkukban �sz sz�lak jelennek meg.

Alapsz�nek: fekete, pej, s�rga �s fak�.

Fekete: a fed�sz�r fekete, s�r�ny�vel �s fark�val egy�tt.

M�js�rga: a l� sz�n� s�t�t, gesztenyebarna, a s�r�nye �s a farka vil�gosabb barna.

Ny�ri fekete: a fejen a hason �s a horpasz t�j�kon s�t�t barna foltok tal�lhat�k, a hossz�sz�r fekete.

Sima pej: test�n a sz�r barna, a s�r�ny a farok �s a l�bv�gek feket�k.

S�t�tpej: sz�re eg�sz s�t�tbarna, a hasa alj�n n�mileg vil�gosabb.

S�rga: sok �rnyalata van. A farok, a s�r�ny lehet s�t�tebb �s vil�gosabb.

Vil�gos pej: sz�re vil�gosbarna, s�rg�s �rnyalat�.

Ez�st: a m�js�rga m�sik elnevez�se.

Aranyfak�: a l� vil�goss�rga fed�sz�rzet�n el�villannak a feh�r sz�rsz�lak.

Eg�rfak�: a l� sz�re sz�rke, s�r�nye fekete.